A Halloween, vagyis a „szentek éjszakája” a mai Egyesült Királyság területén élő kelták évszakváltó és halottbúcsúztató ünnepe volt. Az október éppen a hosszú nappalokat nyújtó nyár és a zord tél közé esik, így ilyenkor a kelták tűzünneppel és lakomával emlékeztek meg az elmúlásról és a halottaikról, akik szellemét meg is hívták maguk közé. Ehhez hasonló szokások a világ minden táján fellelhetők valamilyen formában.
Azért, hogy az elhunytak lelke ne maradjon az élők között tartósan, különböző módokon tették házaikat barátságtalanná: eloltották a tűzhelyt, szellemeknek öltözve parádéztak az utcán és ijesztő töklámpásokat faragtak. A Jacknek nevezett töklámpás kialakulásáról különböző mesék szólnak, az viszont bizonyos, hogy a kelták még más gyökérnövényekből, retek- vagy répafélékből faragták, és a ma is használt nagy, sárga takarmánytök már az amerikai mezőgazdasági adottságok miatt váltotta le a korábbi alapanyagokat.
Az ünnep másik jellegzetessége a bocsánatos csínytevés. Az emberek borsot törtek egymás orra alá, majd a csintalan szellemekre fogták. Ez a modern korban úgy alakult át, hogy a jelmezekbe öltöző gyerekek dalokat, verseket, vagy vicceket adtak elő, amiért gyümölcsöt, édességet vagy pénzt kaptak. Ma már többnyire ezt a mókás oldalát mutatja a Halloween, a gyerekek pedig mindenütt imádják, hiszen mi lehet annál jobb móka, ha jelmezekbe bújva gyűjthetik az édességet?
Ne feledjétek, október utolsó estéjén… Csokit vagy csalunk!
Esős délután suli után? 10 ötlet, hogy ne a képernyő legyen az első választás »
Csendkirály társasjáték – amikor az nyer, aki csendben tud maradni »
Iskolakezdés játékosan: 7+1 készség, amit érdemes fejleszteni »